
Munka. A mai napom is munkával telik. És nem szeretem. Nem ismerik el. Pont leszarják. Közben berregnek a kibaszott red bull-os repülők a városban, az emberek meg mennek a szaros vízpartra, hogy jobban lássák.
Belegondolt már vki abba a RedBull-osokat leszámítva, hogy ha nem lenne Szent István ünnepe, mennyibe kerülne nekik lezáratni a fél várost? És mindezt megkapják bónuszként a tüzijáték miatt.
Az emberek szívják a bűzt, eszik a szart, és egymást tapossák el csak azért, hogy hétszázhatvannyolcadjára is végignézzék ugyanazt a trágyát. Amit egyébként a tv-ben is láthatnának és még csak mocskosok sem lesznek. Sebaj. Remélem lesz megint egy vihar - mint két évvel ezelőtt - és belátják végre, hogy ennek az egésznek nincs semmi értelme. A tiszteletet nem azzal adjuk meg, ha csorda módjára egymást tapossuk el, és gatyi, már Kínában sem használt, lejárt szavatosággú, a veszélyes hulladékok dobozból kikotort, a mai estén az égbe lőtt szutykot nézzük. Valójában csak lázadok. Nem is értem. Számomra teljesen értelmetlen az egész.



Mindeközben lapot tervezek, olyanoknak, akik nem ismerik el, hogy a tervezés időbe telik. Szuperinfo. Baszki, még az is időbe telik egy elcseszett Corel virtuóznak. Nem fizetik meg, nem ismerik el, és én még mindig szeretem. Olyan ez, mint a brazil szappanoperák. Kiabálunk, mentáldugunk, és dolgozunk. Hát nem csodálatos? Pedig szedem a gyógyszerem és semmi dráma nem történt velem, nem estem Dunába, nem késeltem meg senkit, jóban vagyok a családommal.
Komolyan... minek mindez? Kinek jó ez a fene nagy pszeudoliberalizmus? Tudatosan legalizálják és támogatják az egyébként illegális drogokat az Andrássy úton, meg mindenhol. A Sziget fesztivál zárónapja után két nappal még mindig betépett fiatalok fekszenek a rakparton London táblával a fejükön.
Továbbra is azt gondolom, hogy ez nem pálya. Ide, a Balkán-medence mocskába én nem szülök gyereket. Alkalmatlan ez a fajta emberi mentalitás egy gyermek felnevelésére. Minek? Hogy legyen még egy ember, aki belebetegedik abba, hogy ilyen mértékű emberi ostobasággal és pocsékolással szembesül nap mint nap? El kell innen menni. Itt csak az működik, amihez nem ér ember.
Köszönöm. Sajnálom, hogy csúnya szavakat is írtam. Tényleg. De a dokim nyilván a tüzijátékon van. Gondolom valami vip-erkélyen. A telefonom meg lemerült. Egyébként boldog vagyok. Szeretem, akit, amit akarok. És szeretem a csokit is. Meg a süteményeket, leginkább a Rákóczi túróst. Meg az anyukámat. És az almát.