Szépen, ámbár igen lassan haladunk a gyerek-tartozékok beszerzésében. Még van egy jó hónapunk arra (szigorúan kb.), hogy meglegyünk mindennel.
Van már kiságy, szekrény (amiben a bébi cuccokat tároljuk majd, ebből következően ez sem valami nagy objektum), béka királyos falra akasztható mindenes tároló, baba ágynemű, ruhák minden mennyiségben (kis cipőtől a téli nagyon meleg overálig mindenféle, textil pelus (mert most úgy látjuk, jobb ez a megoldás, mint az eldobható verzió, papa is ezt mondta), baldahin, ágy körüli védő-bigyó (nem tudom hogy hívják), kis zörgő játékocskának látszó sárga tárgy, pólya, babakocsi, buddha szobor (...), kenguru, hőmérsékletet mutató kádacska állvánnyal. Pelenkázó szekrényünk nem lesz, mert majd valamilyen földre tehető, erre a célre megfelelő pelenkázóval megoldjuk a dolgot. Mérleg, tuti cumisüvegek, pár másodperces lázmérő, babaülés, játszószőnyeg - ezeket igyekszünk még beszerezni időben.
(Kedves család!) Köszönjük, hogy sokszor gondoltok ránk, de kérlek, ne vegyetek nekünk semmit (se gyermekruhákat, se turmix gépet, köszönjük), mert van már egy rakás picurka ruha, meg mindenféle földi jó, ami mind-mind a mi döntésünk, mert nekünk tetszik és úgy gondoljuk, arra nekünk szükségünk lehet. És szeretnénk ezt a jó szokásunkat megtartani legalább addig, ameddig pici nem tart majd előadást nekünk az aktuális baba-trendekről... (Persze más ügy a karácsony, szülinap, ilyenek.)
Ha valamit szeretnétek nekünk, légyszi, kérdezzétek meg, hogy szükség van-e rá. Mert nagyon ügyesek voltunk, tényleg, és sok minden megvan már. Meg hülye helyzetet sem szeretnénk, amikor adtok nekünk tiszta szívvel nagyon szépet, ami nekünk nem tetszik, hogy széles mosollyal szorgosan megköszönve azon kelljen agyalnunk, hány évig tartogassuk a legnagyobb szekrény legmélyén titokban azt az eredeti csomagolásában megőrizve, amikor is talán már nem kérdeztek rá, hol van az a kis x/y dolog, amit adtatok. Halmozni nem szeretnénk semmit! Jobban örülünk annak, ha találkozunk, csacsogunk és nem hipermarketekben vásárolt ruhákkal egymás közt fantáziáltok arról, hogy a kis rózsaszín majmos rugdalozó vajon jól áll-e majd Lucának, hiszen ezen már ti is túl vagytok és biztosan nektek is csodaérzés volt a párotokkal álmodozni a palántátokról. Ez most első körben a mi feladatunk. Légyszíves, hagyjátok meg nekünk ezt a csodát. Ezzel ellenben van egy csomó olyan dolog, amiről elképzelésünk sincs, és amikkel kapcsolatban ténylegesen jól jönnének tanácsok, vagy egy kis beszélgetés.
Remélem nem bántok/bántunk meg senkit sem ezzel a pár sorral, mert nem célom/célunk. Csak szeretnénk őszintén élni. És veletek is azok maradni.
Sajnos vannak olyan emberek akiknek csak arra tellik, hogy hipermarketekből vásároljanak. És ha vesznek valamit azt örömmel teszik, de e sorokat olvasva meggondolja az ember, hogy miért vannak olyanok akik nem tudják elmondani ha valami bántja őket csak leírni. Ez csak egyet jelent számomra: KÉTSZÍNŰ ÉS SZÁNALMAS
VálaszTörlésKedves Névtelen véleményalkotó,
VálaszTörlésközöttünk egy óriási különbség van... te tudod, én ki vagyok - mivel látod a ronda képem a képen, van nevem, sőt, még gondolataim is -, ellenben rólad nem lehet tudni semmit azon kívül, hogy nagyon is tudod a frankót, nem tudsz helyesen írni, elképesztően gyáva vagy és nem szereted a Tesco, amit például hipermarket... zárójelben megjegyezném, hipermarketbe nem a csórók mennek, csupán azok, akiket idegesít a maszek lehúzása, vagy akik mindent szeretnének kényelmesen megvásárolni egy helyen.
"hogy miért vannak olyanok akik nem tudják elmondani ha valami bántja őket csak leírni"
...én legalább tudom, miről mit gondolok és ha alkalmam adódik, de ez most nem történt meg, mivel nem hívtál fel, szóban ugyanúgy megteszem, szintén veled ellentétben. Eddig is, ezután is.
Ezután pedig kérlek, értékeld újra az utolsó mondatod jelentését, már ha értelmi képességeidet nem haladja meg a feladat.
Húúú! és haaa...
VálaszTörlésMost picit meghasonultam magammal.
Senkit el nem ítélve! - ma, fejem lehajtva hazasunnyogok, és szép csendben összeszedem az előre megvett és átmosott, összehajtogatott (és sokszor boldogan átsimogatott :)) ) kisrucikat. Elviszem vidékre, hátha ott hivatlanul/váratlanul is örülni fog neki valaki.
Nem bántam meg - az öröm, amivel itt-ott válogattam, vettem, az enyém marad. És ezért már megérte.
(Ma megint tanultam valamit. De nem biztos, hogy örömmel töltött el...)
Ez a mi életünk, a mi döntéseink és nem kell egyetérteni ezekkel. Mi sem örülünk dolgoknak, mint például annak sem, hogy amikor én nagy lelkendezve meséltem, milyen apróságokhoz jutottunk, ruhákhoz, cipellőhöz, jött a kiábrándító válasz, hogy minek előre vásárolni. És nem egy helyről. Akkor miről beszélünk?
VálaszTörlés...Nem is értem. De tényleg. Nem kell kis ruhákat simogatni. Bőven elég, ha olykor eljöttök, vagy találkozunk és beszélgetünk.
Ugyanilyen örömmel simogatom azokat a kisebb/nagyobb dolgokat, amiket sosem használtam (nem is fogom), mert nem az én műfajom, nem az én ízlésem, stb....
VálaszTörlésviszont a szeretet az enyém maradt, amivel adták - s amivel fogadtam.
itt a vége, fuss el véle
Ez aztán a szép lezárás. Egy kis lelkiismeret-furdalás keltése (bár lelkiismeretem sincs...) egyoldalúan, egyszerűen, az utolsó szó jogán. Szép volt. Köszönjük. Most már sokkal jobb. :P
VálaszTörlésUma,uma, tedd el azt a láncfûrészt :) Szerintem nyugodtan meg lehet mondani szóban, ha valamit kapsz, hogy köszönöd szépen, de nem tetszik, nem kell stb. (Ha már az ôszinteségnél tartunk.) Én meg szoktam mondani, meg is sértôdnek mint állat. De legalább nem próbálkoznak többet meglepetésekkel, hanem együtt választunk, vagy veszik a fáradtságot arra, hogy kifigyeljék, hogy én mit bámulok vágyakozva és sóhajtozva, netalán hajlandóak figyelni arra, amirôl beszélgetünk, s így emlékeznek rá, ha valamit megemlítettem, hogy hû meg ha. Ez nem a Tescon múlik, egyszerûen ezt hívják FIGYELEMmnek, nem azt, hogy "jaj, ne menjünk már üres kézzel", nekem ez tetszik, biztos neki is fog. Hangsúlyozom véleményem szubjektivitását, és nem konkrét esetre írtam, inkább általános tapasztalat a felesleges konfliktusok megelôzésére. Na sok sikert a rokonszkanderhez.
VálaszTörlésNálunk nincsen együtt választás, mert senkinek nem jut eszébe, hogy ezt velünk tegye, ha már nekünk nézelődik. Merthogy ez egy szép emlék és egy jól eltöltött nap is lehetne mindenki számára.
VálaszTörlésLáncfűrészem nincs, mostanában a bicskámat is elfelejtem hordani. :) Bár nem bánom.
Szia Gabi!
VálaszTörlésA család szeretetének örűlni kell!
Ha törődnek veled és gondolnak rád az jó dolog.
Látod nekem ilyen problémám nem volt, mert lilire ilyen szempontból nem sokan gondoltak.Kivétel annak az 1-2 embernek.Hidd el,az még rosszabb mikor tojnak a gyerekedre. Emlékezz vissza amikor én is terhes voltam és mutogattam neked a babakocsit, te is csak azt mondtad , hogy ez téged nem tud felcsigázni, nem igazán érdekel. Őszinte voltál elfogadtam és nem volt bennem harag emiatt, pedig eggyáltalán nem esett jól. Most te mész át ezen. És ez a fajta reakció is rossz és az ellenkezője is! Mert téged az is zavar , hogy örűlnek a babádnak. Akkor most mi lenne jó???????
Jobb lenne ha senkit nem érdekelne???? Nem hiszem. Akkor meg pont az volna a rossz. Hidd el engem majdnem mindenki csak bántott terhesen, meg utána is egy darabig. A korházba is a harmadik nap a fojosón bőgtem mert valaki szavakkal sziven szúrt könyörtelenűl, mindezt merő "jóindulatból". Szerinted nekem milyen érzés volt , hogy nem nézték ki belőlem , hogy elboldogulok egy gyerekkel??? Hát nem jól.
De irányodba mindenki bizalommal van, lelkesek és örűlnek a boldogságodnak. EZ JÓ DOLOG!!!!Vannak akik így próbálják kifejezni, hogy veled vannak mert esetleg nemtudják már , hogyan is kéne nyitni az irányodba mert mindig más korszakodat éled. Meg ugyebár egy babanézőbe ajándékkal szoktak menni. Tudom , hogy ez nálatok nem nagyon szokás de vannak akik még így tudják. Én is szivesen elmennék veled bármikor bárhova, vagy csak leülni egy jó kis tea vagy kakaó mellé, beszélgetni, válaszokat adni azokra a kérdésekre amiben még nem vagytok jártasak. De mivel legtöbször azt érzem, hogy nem igazán kedvelsz inkább már nem is próbálkozom. Mert ugyebár szavakkal is mondtad, hogy nem túl jó a mi kapcsolatunk. Amit egyébként én nem tudok , hogy miért van. De ez nem baj mert amúgy sem te vagy az eggyetlen, meg egyébként sem szerethet mindenki, ez az élet rendje. Így van meg az egyensúly.
Akinek bár nem inge........ de miért pont én rám gondoltál, hogy én írtam az első reakciót?? Én lennék a feketebárány? Tegnap este elolvastam és tudomásúl vettem. Ennyi. Majd amit vettem elteszem és kész.Én nem csinálok ebből lelki problémát! Ez a te döntésed! De ha már előre tudtad , hogy ezzel megbántasz másokat, számolhattál a reakcióval is. Hisz a családodról van szó.
Én ezt most nem vita ként szántam csak egy röpke nem túl rövid gondolat volt.
Betti, hidd el, teljesen másképp látunk dolgokat, és azokat abszolút másként is éljük meg. Amikor te terhes voltál, és igyekeztem az életemet és a házasságomat összekaparni. Ha jól emlékszel és semmi nem akadályozza a memóriádat, még anyunál is volt egy-két ominózus "a Gabi nem teljesen épelméjű, beszámítható" megjegyzésed, persze nem nekem. Azután is, később is, mindezt akkor, amikor te a babakocsiról álmodoztál. A nyugtató sztorira pedig nyilván nem kell felhívnom a figyelmed. De mindegy, elmúlt, nem szeretném többet felemlegetni, de egy dolgot ne felejts el, különbözően éljük meg az élet minden mozzanatát, mivel különbözőek vagyunk.
VálaszTörlésÉs kérlek, nagyon szépen, ne azon agyalj, hogy nekem mire kellene számítanom. Arra nekem kell gondolnom.
És szerintem itt zárjuk is le ezt a sok-sok sértődött gondolatfoszlány visszaírogatást, mert ez így nem túl hatékony. Örülök, hogy pár embernek ismerem a véleményét, ti is tudjátok a miénket, ez volt a bejegyzés célja, még ha nem is ilyen elfuserált formában, hiszen a levél sem hiszem, hogy nagyon sértő/bántó stílusban lett volna megírva, bár a tartalmát biztosan emészteni kell egy-két Rennie kapszula szétrágásával.
VálaszTörlésNo akkor mi sem viszünk rucit, pedig mindig mókás a teszkóban állni a gyerekruhák között és tanakodni, hogy vaze, mekkora egy akkora gyerek? Mint a két tenyerem? Vagy csak egy? :-)
VálaszTörlésJa, mint a nagy tudósok. De végülis a varrógép már megvan és időben megvarrom a szuperoverállt, amit slaggal lehet tisztítani kívül belül. Pelenka? Minek? :-))))
Ja, jut eszembe, Névtelen jól megbosszultad, hogy nem kértek az egyébként végtelenül önzetlen szeretetedből, ami csak úgy lehet fogadni, ahogy te szeretnéd :-)
Te Kökény, ez a slagos pelenka dolog nágyoon szimpátikkkus. De ha lehet, sárga legyen, hogy ne lehetessen hozzáöltözni! :P :P
VálaszTörlés