Amikor azt gondoltam, hogy gyerek nélkül egy hét simán menni fog, óriásit tévedtem. Hétfő óta görcsben volt a gyomrom és csillapíthatatlan hiányérzetem volt. De! Kiskorú rendben hazaért, édesanyja sokféle finomsággal várta őt, bár a kicsi alig szólalt meg, cserébe' elmondta, rossz kedve van, ezért szomorú. Balatonba két Anna vitte be matracon. Egyik Anna sem az apja, az fix. Ennyit tudok.
Nyilván jópofa a Balatonon álpapást-álmamást játszani, mivel Gyerekapja Margittal és hátul a Kiskorúval gurult a ház elé, amikor is Margit felhúzta az ablakot és tüntetőlegesen nem szállt abból ki bemutatkozni, ha már telefonon való „bájos" ismerkedéshez korábban volt kedve, gondoltam kevésbé bunkó. Sebaj, legalább láthatta, hogy nem csak jellemvonásaimat, de külsőmet tekintve is pont az ellentétje vagyok.
A nap ráadásaként a gyerek kapott ajándékba egy fekete bárányt, amit kutyának hív. Akkor most a vallást inkább bele sem keverve jóhiszeműen Bodrinak becézem majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése