Iparosodom

Csordogálnak a napok, sokat jár a zagyam és úgy döntöttem, ha nem vesznek fel az Iparra, felcsapok hivatásos orvoslátogatónak sok-sok pénzért valamelyik zsíros gyógyszergyártó céghez. Úgy is rengeteg időt töltök a dokiknál. Biztosan örülnének a legújabb hormon gyogyikból egy-két potyaszemnek. Őszintén nem tudom, ez kinek volna jó, de most megfenyegettem magam. Semmi értelmes nem jut eszembe.

Igazság szerint elég macerás volt a mai napom. Ma volt az első forduló, az írásbeli vizsga. (Ipar, illetve mostmár MoMe, tipo.) És persze printelt portfólióra is szükség volt a kezdeti siker esetére. Magamhoz képest mindenképp fejlődtem, mert nem az utolsó utáni másodpercben kezdtem összekészíteni a holmijaimat, csupán az utolsóban. Ennek eredményeképpen komoly összetűzésbe keveredtem a műszaki kütyükkel itthon. Mert nem értek hozzájuk. Kellene egy Looser User Guide és megoldódna minden problémám. 16-kor kezdődött a felvételi, 15.30-kor még a nyomtatót ütögettem zokogva pizsama felsőben, puffogtam és a napi első fogmosást is csak este 10-kor ejtettem meg. Ciki, tudom.

Végül időben odaértem, megírtam a tesztet, a minimális pontszámot elértem - tovább nem számoltam -, a portfóliót otthagytam kisebb port kavarva az összes aktuális és nem aktuális vezetéknevemmel. Szerdán folyt. köv. Szóbeli. Tessék szorítani.

Ultrahangos porontylesen 4.

Mióta negyedik dimenzió a mozgás? Mióta nagyon piczur. Azóta.

Erhááá vita

Reggeli telefonos bájcsevej a nőgyógyásszal...

én: Jó napot doktor úr, emGabi vagyok. Megnyugtatna, ha csinálnánk egy ellenanyagvizsgálatot.

ORVOS: Gabika, teljesen szükségtelen minden alkalommal vérképet csináltatni.

én:  ... Hogy érti, hogy minden alkalommal? 

ORVOS: Hát hogy szükségtelen ezt a vizsgálatot megcsinálni, mivel ez az első terhessége. Ha pedig annyira ragaszkodik hozzá, kérjen beutalót a védőnőtől és csinálják meg.

én: Nem, ez nem az első terhességem, ezt már korábban is említettem, mivel tudom, hogy az első terhességnél ez nem okoz gondot. Eddigi terhességeim során nem kaptam ellenszériumot. A vércsoportom A rh negatív, mint azt tudja, a kedves apukáé 0 rh pozitív, és a védőnő azt mondta, hogy az RH összerférhetetlenség lehetősége miatt ezt a vizsgálatot havonta, de legalább kéthavonta meg kell csinálni. Most a hatodik hónap végén járunk és még csak egy ilyen irányú vizsgálat történt (ez a 12. héten volt), a 16. héten tett vizsgálatot, a négyes tesztet mi fizettük, tehát nem állami alapon, tb-n történő vizsgálat volt, és egyébként sem vizsgálta az ellenanyagtermelést, a down-kór és más betegségek szűrése volt a vizsgálat célja, plusz egy vércukor terheléses vizsgálat volt állami alapon, ami egyébként is kötelező a 24. hét után. 

ORVOS: Gabi... ez a rendellenesség csak szüléskor és azután okozhat gondot. Értse meg, hogy szükségtelen.

én: De én úgy tudom, hogy már a méhen belül is vakságot, maradandó mozgásszervi betegséget okoz a megléte, ha nem tudunk róla, és nem kezelik. 

ORVOS: Akkor megcsináljuk a 28. héten, amikor ultrahangra jön.

én: Dehát a doktor úr szabadságon lesz, és azt mondta, csak a 32. héten menjek. 

ORVOS: Akkor a 32. héten, és megcsináljuk akkor a vizsgálatot.

én: Doktor úr... a két vizsgálat között akkor 20 hét telik el, ami csekély számításaim szerint is négy és fél hónap, ami idő alatt nem tudhatjuk, termel-e a szervezetem ellenanyagot...

Doki: Akkor jöjjön be jövő héten.

én: Aranyos, köszönöm, jövő hét hétfőn ott leszek. 

ORVOS: Viszhall. 

Szóval jövő héten, hétfőn, nekiszegezhetem őt a falnak, neki pedig a kérdést, hogy megtudjam, kevés pénzt kapott eddig (ami hatvan ezer forintra rúg úgy, hogy 4 uh vizsgálat volt eddig a fenyegető vetélések miatt, két vérvétel, és négy telefonos segélykérés, amikor ilyen és ehhez hasonló elképesztően ostoba, mindenki számára evidens és bagatell hülyeségeket kérdeztem, mint: "Doktor úr, jónapot, emgé vagyok, fogászati kezelés követően arcműtéten estem át, két napig volt 39 fokos lázam, sajnos begyulladt az ínyem, és szükségesnek érzik a Dalacin antibiotikum szedését. Káros lehet a magzatra, vagy nem? Szedhetem?" vagy, "Doktor úr, elkezdtem vérezni, most mit tegyek?", vagy "Doktor úr, kedves, béltükrözésem lesz, azt mondta a gasztro doki, hogy nagy a vetlélés veszélye, mit tegyünk?" és mindemellett mi csináltattunk egy 20 000 Ft-os vizsgálatot a kórházban, igen ott a SOTE-n), vagy nem férek bele a táncrendjébe. Mindezt Gabisan, kedvesen artikulálva, villogó szemekkel, remegő ajkakkal és természetesen egy láncfűrésszel. Csak hogy megtudjam, így, a hatodik hónap végén tényleg más orvost kell keresnem azért, hogy  biztonságban lehessünk, vagy nem. Gondolom a gyorsított eljárás egyszavas: Mennyi? Nem. Azt kérdeztem, mennyi foga maradjon...

Holnap pedig úri muriban lesz részünk, 4D-s ultrahangon láthatjuk, hogy ásít, grimaszol és int be nőiesen a kislányunk, miközben mi csöpögő nyállal, idétlen vigyorral a szánkon mozizunk. A vijjogó ultrahang biztosan jobban zavarja majd, mint a popcorn csámcsogás. 

Iminimi

Iminimi szeminimi juvapcsu vaminimi

RumLee

Óriási, kicseszettül nagyon-nagy kupleráj. Hétfőn kétszer megpörgettem a lakást, és párszor pattintottam is rajta. Bútorok közül néhány eltűnt, pár érkezik, festés, csend, rend, fegyelem. Hely mindennek, amire szükség van/lesz. 

Úgy ugrottam neki a helynek, mint egy őrült. Talán eszembe jutott, hogy van pár dolog, amit még másfél hónapon belül el kellene intéznem ahhoz, hogy a picinek is legyen helye, ha esetleg kíváncsi lenne a budapesti poros hőségre idő előtt.  Jókor mondom, lóg az eső lába. Micsoda hülyeség, hogy a lába lóg. Ennek nincs is értelme.

Mostanság csodasütik készülnek a konyhában. Egészen ehető és szépséges. Nem, én ilyenkor nem vagyok itthon. Az a másik Gabi, a gondoskodásra készülő. 

Gyermekescsodapalotalesz. 

Légbél kapott mesék

Ezen is túl vagyok. Nem volt egyszerű, sem gyors, de legalább kíméletes. Például kaptam a testemre egy zöld lepelt és ameddig az orvos be nem toppant, olvashattam a könyvem. Nem kaptam érzéstelenítőt a baba miatt. Altatás kapásból kilőve, szintén a kicsi egészségének érdekében. Kaptam a hátsómba egy jó kis "dugót", amin keresztül egy, a dugónál kisebb átmérőjű szondát kezdek szépen, lassan, komótosan felfelé tolni, előtte pedig mindig pumpáltak belém egy kis levegőt. Úgy nézhetett ki a vastagbelem, mint Pamela Anderson szája, csak nem pirosban. Bocsánat, de tényleg. Ne, inkább nem képzelem el. Gyulladást találtak és beígértek egy tuti, teljes menetet szülés után. Állítólag egy hónapot várni kell majd a kicsi születését követően, nehogy elmenjen a tejem az "előkészítéstől". Na ez a másik dolog, ami ebben rettenetes. A kábítás. Az előttem levő delikvenst alig tudták kihozni a kínzókamrából. 

Három napig ittam reggel és este két deci vízben oldott két teás kanálnyi keserű sót, hogy "öntisztuljak" és nem ehettem mást, csak joghurtot. Mert a beöntés sem javasolt. Ezért aztán behurcoltam almácskát a fürdőbe egy könyvvel egyetemben és igyekeztem arra gondolni, hogy mélyen beleszívok egy szál cigarettába, és az emésztésem felgyorsult. A valóságban gyorsabb volt, mint reméltem, sőt! Nem egyszer okozott fejtörést az "üljek, vagy hajoljak" dilemma. Éljenek a leányálmok.

Análkanál

Nem jó a bélésem. Ezért bél-periszkóppal vizsgálják majd. Na nem olyannal, mint amit technika órán fából készítettünk. Ebben nem lesz fa, sem szögletes tükör. Remélem kiálló szög sem. Lesz benne egy tuti kamera. Olyan, mint amilyet a Bond filmekben lehet látni. Kicsi, pici kémkamera. És mindent látnak majd. A gyerkőcöt majd megkérem, hogy ne integessen, elég, ha mosolyog, mert ez most nem az a kép és nagyon hosszú lesz az expó-óó. És ha nagyon megtetszik, szakmát váltunk. De má'.