Ennek következtében megbetegedtem kissé. Az elmúlt egy hónapban lényegében - pár alkalomtól eltekintve - minden szilárd táplálékot kivetett magából kicsiny szervezetem, amit szorgosan, nem kis munka árán próbáltam rendre belepakolni. Megfájdult a gyomrom. Elment az étvágyam, emiatt nem ettem. Mire megjött és enni voltam képes végre, már ki is hánytam, mert a gyomrom nem tudta magába fogadni a falatokat. Láncreakció. Négy hét. Négy olyan hét, amikor túlfeszültem, és hajtottam, mint egy retardált a zsákfutás versenyen. Nyombélfekélyem lett.

Nagyjából így néz ki:

Igazán csinos darab! És az a piros folt... hihetetlen színkombináció, a XXI. század meghatározó trend színei.
Sokat gondolkodtam - szülői nyomás ösztönzött - azon, hogy mi, miért történt, mekkora felelősségem van a történtekben. Óriási. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Mert hagytam magam. Nem tudtam nemet mondani. Meg akartam váltani minimum két ember elméletét a munkával kapcsolatban teljesen feleslegesen. Eljátszottam a barikádra felpattanó, mellényét széttáró, élbeli szabadságharcost, akit a következő pillanatban szitává is lőttek és még csak szobrot sem emeltek emlékére, mert nem tudták azonosítani. De mi a fenének? Mert kompenzálni akartam. Ha valami nem sikerül a magánéletben, a munkában pótlom. Azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.
Még mindig nem tanultam meg, hogy széllel szemben felesleges pisálni még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a szél a megfelelő irányban fúj, bár pont elég vizelet kerül a letolt nadrágra. Tényleg azt hittem, hogy nem lehet nemet mondani, mert 100%-os munkát akarok kiadni a kezemből. De nem kell ezt tennem. Mert már nem rajtam múlik.
A 100%-os munka az összeszokott és kommunikáló társaság csapatjátéka. Nincs egy ember. Csak egy produktum, amiért mindenki ugyanannyira felelős. És amikor már minden kötél szakadt, nemet mondtam. Nem éppen finoman, Gabisan, de megtettem. Sokkal korábban meg kellett volna tennem. Mert az a két ember, akiknek még nagyon sok minden múlt a munkáján, korántsem olyan szigorúak magukhoz, mint én magamhoz. Nem tanulnak. Pedig kellene. Csak hogy ne legyenek magányosak. Meg kell tanulnunk együtt lélegezni másokkal. Bár nekem az antiszociális léttel sincs már sok bajom.
Legközelebb, ha úgy érzem, hogy sarokba szorítanak és nem tudok változtatni a dolgokon, mert nem rajtam múlnak, bár engem terhelnek, a testem, a lelkem, és legfőképpen az időm tekintetében, egyszerűen csak felállok és elmegyek. Nem örökre. Csak annyi időre, amíg tudatosul másokban is, hogy a sajátjukat verhetik a csalánba, másét nagyon nem. Mert magukra maradnak. Mindennel. A felelősséggel. A termékkel. A munkával. És nem lesz 100%. Mert nem lesz csapat.
A "mindenki egyért, mindenki értem" elvvel többé nem békülök ki, időszakosan sem. Mert nem érzem a magaménak. Ha valaki okosan használ, tudhatja, szinte bármeddig képes vagyok eljutni, saját adottságaimat is lebilincselve. De hinnem kell benne. Ez veszett el. A hitem. Nagy pofon volt. De megtanultam. Szerencsémre "csupán" ilyen áron.
És bassza meg öt hét telt el abszolút pihenés nélkül. Hétvégek, szabadnap, magánélet, élet nélkül. És nagyon sokba került eddig. Nekem mindenképp.
Szia!
VálaszTörlésJobbulást kívánok!
Boldog névnapot kívánok!
Nézd a pozitív oldalát, most van időd megtartani a névnapodat XD
Macis, meg puszik
P.
Szia!
VálaszTörlésGyógyulj meg, és boldog névnapot....
KL
köszi, p., köszi eL :)
VálaszTörléstényleg meg tudom tartani a névnapomat, de inkább alszom. fekszem az ágyban, hasamon almácska, melegít. fájdogál szegény, de pár hét és elmúlik, csak vigyáznom kell rá nagyon.
puszi
Jaj.
VálaszTörlésTe vagy tövig nyomod a gázpedált, vagy kirugod a padlólemezt a fékpedállal együtt...
Aból Bbe ell lehet jutni máshogy is...
Vigyázz magadra bazmeg, mert különben tarónváglak egy fagyasztott angolnával...
értve vagy. :)
VálaszTörlés(igazad van...)
Szia!
VálaszTörlésSzeretnék én is jobbulást kívánni!
Ne haragudj a kupiért amit a gépeden hagytam és főleg boccs, hogy bele kellett nyülnom az "ss" arculatba de odaáltak mögém és mondták: Jóegypicit balraeztegypicitfeljebbjójójó...
JA! Vicces ez az egyszemélyes Headofartdirectorcreativgraphicartistoperator!
De hidd el jobb, hogy csak magaddal kell egy munka folyamán megküzdened és nem másik öt kollegával. Ha magaddal küzdesz ígyis-úgyis te győzöl.
Szép Napokat!
Remélem találtok jó operátort!
szióka,
VálaszTörlésépp most érkeztek meg a cuccok... céges. névjegy, compliments card... olvashatatlan. sárga, fehér, uv. uvégáz. :)
köszönöm, hogy tartottad a frontot, amíg nem voltam, én feladtam akkor, és az igazat megvallva most sem állok túl jól ezzel a kérdéssel. majd valami lesz. most magam kell győzködnöm és kiderítenem, hogy egyáltalán érdemes-e maradnom.. számomra fontosak az értékek.
köszi még1x mindent.
gö, ahedofárc
Tényleg szeret anyácskád, a kudarcélmény ellenére is.
VálaszTörlésMert ez a rühös fekély bizony KUDARC.
Lehet, hogy erőszakosabbnak kéne lennem? Tudod - libatömés után szabadon... (és akkor azután jöhetnének az illetékes elv/bajtársak, s mószerolhatnának az EU-nál :)) )
Viccet félre téve, gyógyulj!!! S ne felejtsd el: szeretünk. Ahogy vagy. Fekélyesen is. De inkább nélküle.
...megint a helyeden...
VálaszTörlésmindenki hiányol Téged.
mostoha dolog itt ülni. át is álltottam a hátteredet! így otthonosabb, nem olyan beugrós.
GYÓGYULJ! Ha kész meghívlak egy kávéra!(vagy gyümölcslére.)
R.A.
kedves R.A.,
VálaszTörlésnem ihatok kv-t... koffein kivégez. kösd fel a nadrágod, nem biztos, hogy beugrós leszel... valaki kelleni fog oda, illetve két ember.
egy mindenképp... helyettem.
ha készen vagy, szólj. :)
láttad a laptervet? szerintem nagyon letisztult lett. mindegy. nem használhatják fel, mutációját sem. vagy igen, egy valag pénzért.
most mehetek multihoz 2xennyi pénzért, teljesen bejelentve, több szabadidő mellett. most mi lesz? járhatok ugrálni a sarkon lévő aerobic stúdióba. rossz lesz nekem. :)
Bakker, ezt szépen összehoztad!
VálaszTörlés照应 健康
Stifo
köszi, igen, még most is képes vagyok értelmetlen dolgokba energiát ölni. illetve remélem, már nem sokáig.
VálaszTörléslátom jól haladsz a kínaival. :)
stifinger, te komisz. :P