2010. október 29., péntek

Napok

A tegnapi napon egy éve született meg Lavi barátnőm kislánya. Sokat gondoltam rájuk. Vicces látni, ahogy cseperednek a kis csikóhalak. Furcsa érzés, amikor az ember gyereke egyszer csak nagy hirtelen egy éves lesz. Elkezd járni és félre nem érthető módon fejezi ki akaratát, nyomkodja a nyomtatót, puszilgatja a tükörképét, gurgulázva hahotázik és jó esetben több foga van négynél.

Szintén tegnap történt, hogy meghalt az a kisfiú, akinek – és a szüleinek – pár hónapja nagyon szurkoltam egy új, egészséges szívért. Egy tizenhat hónapos kisangyal, akinek apró teste nem bírta a műszíves kezelés velejáróit.

Boldog ember vagyok, amiért van egy makk egészséges gyerekem, aki földhöz vágja magát, zokog, ordít minden alkalommal, amikor a játszótérről próbálom őt hazahozni és aki boldogan ölel meg, amikor kedden és csütörtökön estefelé hazaérkezem az iskolából.

Bár ne arról szólna más betegsége, halála, hogy rájöjjünk, milyen boldog emberek is lehetnénk.

2010. október 25., hétfő

Lakat

A blogot napokon belül titkosítom. Aki szeretne hozzáférést, küldjön mélt az umaapuma@gmail.com-ra.

2010. október 17., vasárnap

Akik segítettek

„A", Barabanyán Eszter, Berec Brigitta, Göttler Dániel, Göttler Gábor, Göttler Gáborné, Göttler Luca Anna, Harman Ágnes, Harsányi Berndadett, Juhászné Nagy Anikó, Kapelner László, Karádi Zoltán, Kendi Ágnes, Kiss Lajos, Kökény Attila, Kökény Kata, Lakkozó utcai Óvoda, Lengyel Ildikó, Megyeri Gábor, Megyeri Lili, Mentor Pharma Kft., Micsinai Tímea, Mihályi Dániel, Miklós Balázs, Molnár Ildikó, Németh Zsuzsa, Osváth Tímea, Parázsóné Halasi Krisztina, Petőcz Gábor, Petor Judit, Poór Henrietta, Soós Eszter, Trautmann Balázs, Vidacs Éva, Virágh Lavinia, Verbőczy Réka

2010. október 16., szombat

Devecseren

Devecser egy részén rettenetes pusztítás fogadott bennünket. Tudom, mindenki látta a televízióban azokat a képsorokat, amiken tisztán látszik, meddig ért az ár - házak falain, kerítéseken. Sajnos a valóság ennél sokkal megrázóbb. Az embereknek esélyük nem volt megúszni a tragédiát és bár nem hozzáértő szempár az enyém, mégis megkockáztatom, hogy szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem haltak meg többen.

Adományokat összesen négy óriási raktárépületben vettek át. Minden támogatót regisztráltak, az ottani önkéntesek nagyon kedves és tettrekész emberek, sok-sok energiával és jókedvvel teszik a dolgukat.

A helyzet Devecseren elképesztően nehéz. Heni, akivel az elmúlt másfél hétben a kapcsolatot tartottam és aki a Devecseri Polgármesteri Hivatal dolgozója mesélt keveset arról, mi okoz igazán fejtörést. A hivataloknak nagyjából másfél hétre volt szükségük, hogy felocsúdjanak a tragédiából, senki nem volt felkészülve a történtekre, semmilyen szinten nem álltak készen egy ehhez hasonló tragédia kezelésére, nem volt vészforgatókönyv, amin nem segített az sem, hogy a felbukkanó csalók ezt az időszakot sikeresen használták fel arra, hogy indokolatlanul jussanak tárgyi eszközökhöz. Ráadásul a károsultak egy része roma származású, rendelkeznek - vagy nem - egy bizonyos kultúrával, egy részük nemigen tudja a helyzetet kezelni és normálisan viselkedni, ezért aztán a már egyébként is előítéletekkel rendelkező embereket nehezen lehet meggyőzni arról, hogy őket is lehet és érdemes támogatni, sőt, az adakozók egy részének kifejezett kérése, hogy roma származású embereket az általuk adott összeggel, tárggyal ne támogassanak.

Heninek nagyon köszönöm, hogy a bajban és a tripla túlórázásban ideje jutott arra, hogy segítséget és útmutatást nyújtson telefonon az észszerű gyűjtés megszervezésében.

A történtek rengeteg kérdést vetnek fel mind a minőségellenőrzés folyamatáról, mind a szabványokról, a jogalkotásról és a kötelezettség-vállalásról. Hosszútávon a legfontosabb cél az, hogy az iszapár miatt nincstelenné vált emberek lakhatását megoldják, ám rövidtávon az ő biztos elhelyezésük is okoz némi nehézséget. Mert az ott dolgozó önkéntesek és szociális munkások osztják az adományokat, ruhákat, élelmiszereket, játékokat, lényegében mindent, de többségében nics hová tenni ezeket.

Sokak nem szeretnének visszaköltözni arra a területre - tegyük hozzá teljesen jogosan -, amin átgázolt ez a méreg, aminek - az eddig olvasottak alapján - sem önkormányzati, sem kormányszinten nincs valós támogatása. Egy ilyen húzással lényegében állami szinten ismernék el azt, mennyire súlyos a mérgezés, ezután szerény következtetéseim szerint követelhetnék azt is, hogy Csernobilhoz hasonlóan lezárják a területet, viszont a pánikkeltés senkinek nem érdeke.

Egészen biztos vagyok abban, hogy a katasztrófának soha nem lesz tényleges és egyértelmű felelőse köszönhetően a hézagos jogi- és működés-szabályozásnak. Évekig elhúzódnak a vizsgálatok, lesz szép és látványos jogi csatározás, egynéhány kirakatper tényleges következmény nélkül.

2010. október 15., péntek

A gyűjtés vége

Jelentem, a gyűjtés igen sikeres projekt lett! Szorgos kezecskék munkája során megtöltöttünk 21 db 110 l-es zsákot meleg ruhákkal, cipőkkel, védőfelszereléssel, tisztítóeszközökkel, játékokkal, 13 db kék ikeás szatyrot tartós élelemmel, tisztítószerrel, üdítővel, 5 nagy kartondobozba pedig felmosórongy, felmosófej, szivacs és üdítő került. Sok. Plusz viszünk egy hûtôgépet, egy fagyasztót és egy kávéfôzôgépet, valamint hat karton ásványvizet.

A lakás üres lett és már most hiányzik az a sok-sok törődés és szeretet, amit az elmúlt napokban tapasztaltam meg a gyűjtésnek hála. Ezért érdemes jónak lenni. Holmik a gigajárgányban indulásra készen, reggel hétkor eltûzünk.

Terveink szerint 10 óra körül érünk a devecseri iszap-biztos raktárépületbe, ahová kipakolhatjuk a szajrét, aztán megyünk az önkormányzat épületéhez, mert a kontaktom, Heni, szépen megkért, mutatkozzam be, ha már ennyiszer beszéltünk telefonon és a gyűjtés ötletével megörvendeztetve a környezetem segíteni tudtunk nekik. Szerintem nem is keveset.

Ezek a nagy dolgok. A vészmadarak pedig - a monitor és klaviatúra mögé bújva - osszák továbbra is az észt bátran, mert ha ők nincsenek, lehet, hogy holnap én sem utazom Devecserre egy kisbusznyi segítséggel.

Leírhatatlan mennyiségû adomány

Nagyon köszönjük az újabb adományokat! Szeretném kiemelni a IV. kerületi Lakkozó utcai Óvoda gáláns felajánlását, ami egészen elképesztô takaró-, ruha-, tisztítóeszköz- és jókedváradattal töltötte meg a lakás egészét. Rengetegen segítetek. Nagyok vagytok!

Az utolsó nap

Sok-sok adományt kaptunk tegnap este! Cipôket, ruhákat, játékokat - nagyon szépen köszönjük - ééés mára is nagyon sokan jeleztétek, hogy jöttök. Már csak a fényképezôgépet kellene elôhalásznom, hogy dokumentálhassam a jóságotokat. :)

2010. október 14., csütörtök

A híresztelésekkel ellentétben meleg ruhákra, cipôkre is szükség van még!

A hírekkel ellentétben szükség van még ruhákra is, mivel a szervezés – többek szerint – nem elég hatékony. A baj az, hogy a segélyszállítmányok többnyire Ajkán landolnak, ezért kétséges, hogy valóban eljutnak-e a rászorulók egészéhez, mivel az emberek teljesen szétszóródtak, többnyire rokonoknál húzták meg magukat. Nyilván gyerekekkel nem egy leányálom tornateremben élni hetekig. A devecseri polgármesteri hivatal dolgozói bátorítank a további gyûjtésre, segítsetek ti is, amennyiben módotokban áll. Szombaton reggel hétkor indulunk, addig bármikor jöhettek!

2010. október 13., szerda

Üzenet

Újabb jótettek

Köszönet Timinek és Attilának a védőholmikért (maszkok, kesztyűk, védőöltözékek) és A-nak a két zsák meleg ruháért!
És egy újabb jó hír: van segítség nagy járgánnyal egy vállalkozó kedvű, segítőkész volt csoporttársam, Balázs személyében! Jeeee!


Gyűjtés péntek éjfélig

A devecseri-térségben az FFP3-as maszkokat az egészségügyi előírásoknak megfelelően másfél-két óránként cserélni kellene, azonban ezekből nem áll rendelkezésre elegendő. A felvilágosítás, információ és darabszám hiányában a helyiek és a segítők (kivéve az ÁNTSZ dolgozói) csak naponta cserélik azt. Az eredeti tervnek megfelelően a helybeliekkel egyeztetve szombat reggel indulunk és visszük az eddig összegyűlt motyót. Ha szeretnél te is segíteni, péntek estig megteheted. Egy mikrobusz - szállítás céljából - maga volna a csoda.

2010. október 11., hétfő

MAL Zrt-ről bővebben

Eltűntté nyilvánították a MAL részvényeseit.

A jogszabályalkotók többnyire lobbisták

A MAL ártatlanságáról...

Védőruha és maszk alig van!

Védőszemüvegre, FFP3-as maszkra, tyvek védőruhára, saválló gumikesztyűre, gumicsizmára van most a legnagyobb szükségük a károsultaknak - a meleg ruha és tartós élelmiszer, víz mellett. Kérlek segítsetek, ha megtehetitek. Gyűjtés szombatig nálunk!

2010. október 10., vasárnap

A vörösiszap mégis veszélyes anyag

Védőmaszkokra, cipőkra, csizmákra, meleg ruhákra volna most a legnagyobb szükség, mivel imét veszélyesnek ítélték meg a levegőt (index) és a vörösiszapot is. Egy személyes beszámoló az ajkai kórház traumatológiai és sürgősségi osztályán dolgozó szakápolótól. Zsebkendőt készítsetek elő, nagyon megrázó.

A házaspár, akiknek 14 hónapos gyermekük meghalt az iszapömlés során, kórházban fekszik, az asszony testének 60%-a megégett, másik gyermekük a budapesti Heim Pál Gyermekkórház betege. Még csak meg sem látogathatják a kicsit, mivel az anyuka állapota romlani kezdett, így nem vállalják az átszállítás kockázatát. 60 ember fekszik kórházban a tragédia következményeként, közülük 14 betegnek súlyos az állapota.

„Budapest térségéből is jelentettek döglött halakat az állandó Környezeti Kárelhárítási Ügyeletre, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap délután. A tájékoztatás szerint a Rábán, a Mosoni-Dunán és a Dunán az átlagosnál sűrűbben vesznek mintát, ezek elemzése pedig nem mutatott rendelenességet, így kizárható, hogy az észlelt halpusztulás ezekről a folyókról ered."

Tudom, MaxMara bolt nyílt, nyilván az Andrássy úton. De nem lehet, hogy most ne ezzel foglalkozzunk? Nem hordott, félrehányt gönce mindenkinek van, mennyibe telne ezt szatyorba tenni és eljuttatni a megfelelő helyre?

2010. október 9., szombat

Vírus

Légyszi terjesszétek gőzerővel minél több helyen az infót ti is.

Újabb információk a gyűjtéssel kapcsolatban

Meleg, téli ruhákra van szükségük a devercser-térségi károsultaknak, ezért ezeket gyűjtjük most a tartós élelmiszer, a víz és a tisztítószerek mellett elsősorban.

És mivel nagy a teher a befogadó családokon is, szívesen vesznek minden olyan dolgot, ami a hétköznapokat könnyebbé teheti számukra: toalettpapír, papírzsebkendő, szalvéta, tisztítószerek, konzervek stb.

Ezek az emberek mindenüket elveszítették. Még ruhájuk sincs, mindenük odaveszett, az életük munkája, a földjük, a házuk, örülnek, ha az egészségük nem sínyli meg hosszútávon a történteket. Ha valakinek nem elég hiteles a média, szívesen megadom egy-két ottani ember számát, biztos vagyok abban, hogy többet sírtok majd, mint a Titanic-on.

Nézzetek körül ti is otthonotokban, hátha találtok pár dolgot, ami segítheti ezeket az embereket! Gyűjtés nálunk!

Gyűjtés, gyűjtés, gyűjtés!

Adománygyűjtést szervezek a devecser-térségi károsultak részére. Már eddig is igen szép számban sikerült gyűjteni konzervet, vizet, ruhákat, takarókat, tisztítószereket, tartós tejet, de a gyűjtést jövőhét szombat reggelig folytatjuk. Nagy szükség van most védőruhára, maszkra, gumicsizmára is, megtudakolom pontosan milyenekre és megírom egy másik bejegyzésben.

Az eredeti terv az volt, hogy ma reggel utazunk Devecserre és visszük a cuccokat, ám az újabb repedés közbeszólt, vészhelyzet alakult ki, szólt a devecseri polgármesteri hivatal dolgozója - nagyon kedves helyi lány -, hogy ne menjünk, mert lehet, hogy evakuálni fogják őket is, nem lehet biztosan tudni, mi fog történni, már hajnalban felszólítottak mindenkit, gyűjtse egy táskába a legfontosabb dolgait, mert bármikor megkezdődhet a kitelepítés.

Kérlek titeket is, ha van nem használt, feleslegessé vált, téli, meleg ruhátok, gyerek- és felnőtt ruha egyaránt, takarótok, esetlek tudtok segíteni egy kis konzervvel és vizzel, tegyétek meg ti is. Facebookra folyamatosan töltöm fel a híreket és fotókat arról, miket kaptunk, kiktől, hátha ez is ösztönzően hat a többiekre.

(Negatív kritikát kéretik befagyasztani. Egyáltalán nem érdekel. Tudom, hogy nemes ügy, van értelme, nem egyéni akcióról van szó, sokan mozdultunk rá a témára, együtt tesszük, nem ész nélkül, nem fejetlenül, mindent egyeztetve a helyi erőkkel, hogy ne hátráltassuk, csak segíteni tudjuk őket.)

Nagyon köszi mindent az eddigi segítőknek is, tündérek, önzetlenek és emberségesek vagytok!

Köszönet nektek:
Virágh Lavinia (lavi, amarilla), Göttler Dani (gyerekApja), Osváth Tímea és Miklós Balázs, Petor Judit és Mihályi Dániel, Harsányi Bernadett és Megyeri Gábor, Soós Eszter, Verbőczy Réka, Lengyel Ildikó és Kiss Lajos, Kapelner László, Baranyabán Eszter és Petőcz Gábor, Juhászné Nagy Anikó, Parázsóné Halasi Krisztina

Remélem sokan leszünk, sokat gyűjtünk! Ideiglenes telephely nálunk, Budapesten a XI. kerületben.