Minden ferdén álló dinnyefejűnek szabad

Megint ez az átkozott fekvés. Szép a terhesség, meg minden, de ami az én életemben most ehhez kapcsolódik, különféle válogatott és ízes kínzásmódnak felel meg. Most éppen nagyon köhögök, fújom az orrom. Éljen az influenza. Annyira vágyom egy kis fényre. Igazira. És arra, hogy rohangálhassak sokat, találkozhassak a barátaimmal, és ne kelljen mindenféle bajra gondolni. Életemben nem aggódtam még ennyit. És ez még csak a 9. hét. Mi lesz később... Gondolom nyárra ismét vagány leszek, igazi verbál-búvár kismama, aki bomba jól néz ki és bátran eszi majd a görögdinnyét egy nagy-nagy bilin csücsülve. 

Klisé csalódott. Valahogy azt volna természetes, hogy a dolgok maguktól mennek. De nem, nem mennek maguktól, tenni kell értük. Igyekszem rendezni dolgaimat, és persze minden megteszek azért, hogy ezek megoldódjanak. Csak idő és rengeteg energia. És sok-sok türelem. És kitartás. Ha megszerzem ezeket a tulajdonságokat és visszamegyek a nem is olyan sötét középkorba pasinak öltözve, biztosan lovaggá ütnek majd. 

Mindig azt hittem, hogy a gyermekáldás csak mégharmónikusabbá tehet majd egy már egyébként is szépen működő kapcsolatot. De ebben az esetben szó sincs erről. Közös nyelvre van szükség, de Közös Nyelv Szótára nincs a Libriben, der tuti moderátor sem. Kár.

Mellem a nyakam alatt, gyomrom a torkomban, méhen a húgyhólyagomon. Igazi metamorfózis, aminek már az elején ketten vagyok. Még jó, hogy nem leszünk többen a végére, így legalább kezelhető.

Próbáltam beszúrni jó kis zenét ide, de nem sikerült. Nem engedi feltölteni. Ezért úgy döntöttem, hogy kiszúrok blogspottal és jól bemásolom a kívánt linket. Ez az a dal, amitől mindig felragyok szívecskémben a napocska. Mert nem becézek semmit.

 http://www.youtube.com/watch?v=kCc61z9IFu4

(nem engedte beilleszteni blogspot, nagyon komisz lett, a biztonság kedvéért Miriam Makeba - Pata Pata...)

Ultrahangos porontylesen 2.

1. uzsonnás zacsesz

2. gyermek

3. ujjlenyomat

Imádom a kagylót

Soha nem gondoltam, hogy a terhesség ilyen mértékű tünetekkel is együtt járhat... folyamatos rosszullétek, hányás, hányinger, émelygés, szédülés, mindezek elképesztő intezniztással. Többször hittem a hétvégén, hogy lábaim összecsuklanak, kis testem pedig elterül a placcon. De nem. Bár folyamatosan érzem. 

Csak hogy ne teljen unalmasan napjaim, holnap időpontot kérek a munkaügyi bíróságtól és feljelentem a volt munkahelyem ügyvezetőjét. Időm van, kitartásom is. Azok pedig, akik szó szerint szarrá használnak másokat és aztán nem fizetnek, de be sem jelentik őket, nem érdemelnek más, csak macerát, macerát, álmatlan éjszakákat és macerát. Alapvetően túl nagy az igazságérzetem. Ezért baj, ha nem vesz komolyan. Végigcsinálom és kicsinálom. Sajnos. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha ezekre nem kellene energiát pazarolni. Nem én vagyok az egyetlen, aki bírósághoz fordult vele kapcsolatban egy-egy üggyel kapcsolatos igazságtételért. 

Szerdán megyek ellenőrző ultrahangra, és láthatom ismét, mennyit fejlődött a tökmag. Nagyon kíváncsi vagyok. Már a nyolcadik hétben járok. Furcsa. Sokszor még mindig nem tudatosul bennem, hogy anyuka leszek. Apuka igyekszik mellettem állni és most elszántnak tűnik. Az idő pedig arra való, hogy hinni tudjak. Jó muri lesz. 

Ez most tényleg napló. Ideje lenne már részt venni valamilyen tüntetésen. Csak úgy. 

TürLM

Elmúlt a veszély. Nincs baj. Mától ismét csattogtathatom kis csizmám a bazalton. Fogom is! Mindenféle érdekes kérdés merült fel bennem a jövővel kapcsolatban. Emésztek. Sokat. Apuka nagyon szeretné. Mindent nagyon szeretne. Én csupán félek tőle. Jó ég sem tudja, mi a helyes egy ilyen helyzetben. Nu, majd minden megoldódik. Idővel. Sokkal.

Lakásfelújítók ellen mit lehet tenni? Türelmet vásárolni a kis boltban megoldás lehet?

Diagnózis: fenyegető vetélés

Véreztem délelőtt. Orvosnál jártunk. 5-6 mm-es bevérzés látható. 3-4 nap szigorú fekvés, magnézium, sárgatest hormon. Ezt követően kontroll. Már 5,4 mm magas. Nagyon izgulok. Remélem velem marad a kis nudli és nem lesz semmi baj. 

Mellesleg

Most megtudtam milyen, ha a nőnek egyszer csak jóval nagyobbak lesznek a mellei, mint úgy általában. Csupán elképzeltem, milyen lenne, ha legalább szabad szemmel látható lenne. Most látható. De hason nem tudok aludni. Pedig még csak 6 hetes! Nem. Nem a mellem 6 hetes. Erről nem volt szó. Csak terhes vagyok. Milyen lehet egy mellnagyobbító műtét... Bele sem merek gondolni. Feszül a hátam, fekszem az ágyban, nézek ki az álmosságtól duzzadt szemeimen a nagy fejemből és lassan vonyítom majd a holdat. 

Örültség téli éjjelen fényre vágyni?

Arcokat kérünk!

Rendszeres olvasóim lettek, pedig nem is vagyok index. De miért nincsenek arcok? Micsoda arcátlanság! Kérünk képeket! Én és én. :)