2008. február 18., hétfő

30th

Úgy határoztam, a 30. születésnapom más lesz, mint pl. az idei. Mekkora szerencse, hogy addig lesz még1 (29). Így esélyem is lesz kifosztani az összes Aranyalkony Nyugdíjas otthont, rántott csirkecombbal arra kényszerítve a néniket, bácsikat, hogy nekem adják a telkükön porosodó junyoszt televízióikat, amivel aztán bizniszelhetek a pecsában vasárnaponként. Legalább a repjegy meglesz.


Ilyen helyen leszek akkor, mert szeretek szenvedni a rossz levegôtôl és a sok debil embertôl (meg kellene fejteni, hol található ez a viskó), és miután nem kedvelem a szép és beszédes embereket, valahogy szert teszek egy ilyenre, aki majd felújítja a házat, megmûveli a földet és nem szól hozzám:
Nem egy Brad Pitt, de nem akarnám állás nélkül hagyni szerencsétlent egy ilyen kopár vidéken kiszolgáltatva a helyi mostoha körülményeknek, meg a férfikereskedelmnek. Kizsákmányolni én is kitudom, és még kiflit is kap. És lesz egy ilyen járgányom. Csak úgy. Kerti dísznek. A fenyôerdôm mellé:
Nem kell beszólni, én is nagyon jól látom, hogy sivatagban áll a roncsom, majd szerzek egy kisebb méretû homokozót is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése