2009. augusztus 14., péntek

Indul a buli

Hétvégén szülünk. Állítólag. Én személy szerint nem bánnám. Tegnap kitágult a méhszájam egy ujjnyira mindenféle furcsa fájdalom kíséretében. Anyukám pont itt volt, amikor már nyakig benne voltam a muriban. Kezében tellerede, stopper indul és két másodpercenként kérte, szóljak, ha fáj a pocak, vagy lejjebb. Nem tudtam mikor fáj és mikor nem. Azóta is úgy érzem, mintha egy 2 ajtós ruhás szekrény lenne a fenekemben és egy 300 literes fagyasztó a lábaim között. Már nem bálna vagyok, sokkal inkább pingvin bálna méretekkel.

Nővérek mosolyogva skandálják - szintén tegnap óta -, hogy "Gabi, nagyon lent van a pocakja, mostmár biztosan szülnek majd!", én pedig átszellemülten vigyorgok és azt gondolom magamban, hogy "Még jó, szépen néznénk ki, ha ez így maradna." Csak más szavakkal.

Dokker ma még egyszer ellenőrizte a méhszájam, majd elmondta, hogy Balatonra megy unokáival hétvégén, de bármi történik - pl. beindulnak a rendszeres fájások, csordogál, vagy ömlik a magzatvíz, meg ilyenek, azonnal szóljak. Úgyhogy várok holnapig, hogy lent aludhassanak egyet Balcsin a srácokkal, aztán szülünk, mert ez így fair. Egy pont ott, egy pedig itt. Pont úgy sajog mindenem, mint menstruáció előtt, csak jó sokkal megszorozva. És ez még mind semmi - gondolom.

De nem félek, csupán elképesztően kíváncsi vagyok, mivel teljesen ismeretlen ez a terep számomra. Azt sem tudom, mi micsoda. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyetlen olyan könyvet sem olvastam az állapotosság során, ami pontosan defíniálja, hogy mikor mire kell számítani és az pontosan mi is valójában, milyen színű, állagú, szagú. De eddig is születtek a gyerekek, az anyukák pedig vajúdtak valahogy, és nem hiszem, hogy mindegyik lakásában külön terhes könyvtár állt. Bár vannak egészen elképesztő példányok. Például azt mondom: "Juj, ez most nem volt jó!", mire azt mondják "Már csak 2 perc telt el az előző óta, ezek két perces fájások, ma éjjel biztosan szülsz". Pedig csak az aksi nyomta a hátsómat. Na azóta nem jajgattam egyszer sem és az aksit is a konnektorban tartom.


7 megjegyzés:

  1. Jaj de izgalmas! Ugye írsz majd részletes beszámolót, de ne legyen túl rémisztő! ;-)
    Hajrá Lányok!

    VálaszTörlés
  2. Szia Uma!

    Ma megettem helyetted egy E80-at a Daubnerben, és ittam hozzá egy tejeskávét (Ld. 37+6=38 :). Remélem elegendő energiát halmoztam fel belőle, hogy csí formájában továbbítsam a tolófájásokhoz és az első Luca-etetéshez :) Kíváncsian várom az eredményt!

    VálaszTörlés
  3. Tudod a doki mond amit akar. A baba meg jön amikor akar. Általában akkor ha front van, akkor élével állnak az anyukák a szülészeten.

    Visszatérve az antiszociális időszakra: szeretünk ha hagyod, ha meg nem, majd keresünk később ahogy már csak lenni szokott még ha évekre mész le a térképről, de utána bejelentkezel akkor is ... (volt már ilyen is ha jól emlékszem XD)

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok, front van, hideg, várom a fájásokat, de nem jönnek. Átvertek. Azt mondták, hidegfront esetén gyakori, hogy elfolyik a magzatvíz, anyukát meg viszik szülni. Értem még nem jött senki. Köszönöm szépen a sütit, kávét, meg mindent, valami elért idebelőlük energiaként szőlőcukor formájában.

    Volna esetleg valakinél egy feleslegessé vált rakéta örökbe? :P

    VálaszTörlés
  5. Rakéta? Nehogy már a gyorsulás tolja ki a bébit :)

    Ne rakétázz, maradj a zöldségeknél :P

    :o*
    P.

    VálaszTörlés