Almácska beszart, én meg kukacos

Hétfőn almácska - gépem - kilőtte magát az űrbe. Berregett kicsit, pöfögött, aztán azt mondta, bazdmegdenagyon. Magával ragadta a munkáimat, emlékeimet. Mint nemnormális felhasználó, az elmúlt egy hónapban nem archiváltam egyáltalán. Minek az nekem, a MekBuk megbízható, nanehogymár. Lassan csak megtanulom a mondást, miszerint ha kurvának állsz, számíts arra, hogy megdugnak.

Nadee, gyerekapja nagyon jófej volt, hétfőn, amikor jó pár cérnám elszakadt, itt volt, figyelt, kedves volt, meghallgatott és nem akarta megmagyarázni, mi törtét és miért. Köszi.

Az Apple körülbelül annyira vásárló-/fogyasztócentrikus, mint mondjuk a Tesco. De tényleg. Vagy inkább mint a Lidl. Szép csomagolás, közepes ár egy kis lisztériával fűszerezve, dögölj meg. Merthogy mint kiderült, a vincseszterem sorozathibás darab volt. Ami annyit tesz, ha tudod, hogy sorozathibás, nem viheted vissza cserére, csak amikor az már beszart. Tehát - ha nem vagy körültekintő és nem mentesz folyamatosan legalább háromféle módon -, akkor garantált az adatvesztés. Én nem tudtam, hogy hibás a vinyóm.

Dani Kürt Kft-nél kötött ki. Vitte magával az én nyavalyásomat. Mondták, levált az olvasófej, sok pénzért maximum ötven százalék adatot tudnak róla lementeni, lehet, hogy csak empéhármakat és gifeket. Jó biznisz. Ezután a szervizesek már nem akarták kicserélni a merevlemezt mondván, feltépték a matricát, már nem jár az ingyen csere. Erre már én is bemerevedtem kicsit és felvettem, felvettük pár emberrel a kapcsolatot, mint az ír Frankkel, aki az Apple európai régiójának központi részlegében dolgozik valamiként. Segítőkész volt magyar kollegáival szemben. StarKing-ben annyit mondott nekem a zember, hogy neki sem pénze, sem ideje, hogy lejátsza ezt a dolgot a külföldiekkel, az Apple nem fizeti meg neki az adminisztráicós költséget. Mondtam, oké, de ez engem nem érdekel, ha nem éri meg a biznisz, nyisson lángossütödét (ez volt a legkeményebb mondatom, jófej voltam, tényleg). Itt már nem a tizenötezer forintos vincseszterről van szó. Az elvről. Nem Kolbász Bt. gyártotta a gépet és nem is ők nyúltak hozzá. Legyünk már észnél kicsit.

Szóval ez a szarság csak a magyarokra jellemző, sehol máshol nem merik megengedni magunknak ezek a trágyák az ilyen ócska hangnemet és nemtörődömséget, persze, csak fél millás gépekről esik szó, a mai kóóóóór egyik státuszszimbólumról, mér' is kellene megtartani azokat a barmokat, akik ragaszkodnak almácskához. De nem gond. Nekem van időm. A magyar fogyasztó szívességet tesz, amikor bemegy egy boltba vásárlási szándékkal. És kuss, de nagyon, mert az eladók nem azért vannak ott, hogy segítsék a választást. Ők csak díszek. És a garancia? Az meg mi?

Vegáknak küldöm a következő számot. És magamnak.