
Tudjuk. Élősködő, betegeskedő, Danit érzelmileg- és anyagilag kihasználó, lusta, szar anya/ember vagyok, aki nem vezet háztartást és műtét után nem emel, a többire nem emlékszem. Kihangosítottuk a telefont, így legalább nem kell meggyőznöm senkit semmiről. Nem kell végigfeszengnem a Húsvétot, de a Karácsonyt sem. Kezdhettük volna ezzel. Anyósapós elmentek vala jóTakarni.
Öregszem. Hamarabb elborul az agyam, mint régen. A rosszindulat, igazságtalanság, pofátlanság letaglóz. De csak egy időre. Utána üthetnékem támad. Jó lesz vigyázni...!
VálaszTörlésHáztartás: sütisütés, főzőcske, állandó teregetés, pakolás, apu-gyerek ellátása.
Ja, igen, ez az élvezet része.
Akkor tényleg nem vezetsz háztartást ... Ejnye-bejnye.
Mit is csinálsz egész nap???
Betegeskedés: ez az, ami jön. Nem hívatja meg magát, egyszer csak itt van, jön, lát és ha nem vigyázol, győz is.
Mi lesz, ha kedves nagyszülőket is meglátogatja? Irány a "Tajgetosz"? Vagy "kihasználja érzelmileg-anyagilag" a gyerekét?
Baromság.
A család attól család, hogy összetartanak. Jóban-rosszban. Értem? Nem csak jóban. Abban könnyű a nyálat verdesni!
És csak közlöm a jelen és a jövő anyóstársaival: basszus!
Mi is voltunk "menyek", nekünk is megvolt a magunk keresztje, szívtunk is rendesen.
Miért nem tanultok belőle?! Miért kell mindent visszaadni az ifjúságnak?
Hogy nekik se legyen jobb?
És kedves anyóstársak: attól, hogy gyerekünk nem vette el a gyereke anyját/nem ment hozzá gyereke apjához - attól még nekünk van unokánk anyukája/menyünk, apukája/vejünk. nem barátnő és barát, hanem társ. Nem eltartott, kitartott, hanem társ. Tudod, jóban-rosszban. Vagy már elfelejtődött???
A pici gyerekes családban mindenkinek megvan a maga feladata. Klasszikusan, apa dolgozik, anya otthon a gyerekkel, amíg szükséges. Teszik a dolgukat.
Ha valamelyik beteg, a másik mellette áll.
Megismertem olyan párt, ahol apuka beteg, anyuka teljes mell/has szélességgel :)) áll mellette és segíti. És nem mártír. És boldogan teszi. mert ő is tudja: jóban-rosszban.
Mert ők már "egycsalád".
Akár házasságlevéllel, akár anélkül...
(Ahogy olvastam a fentieket, valamit muszáj még hozzátennem:
Kisfiam, büszke vagyok rád!)
Hallotam ezt azt a viszonyokról.
VálaszTörlésIgen, ütném őket, az ostoba, korlátolt, rosszindulatú férgeket, akik szívják a vérem energiavámpírként, korra, nemre való tekintet nélkül, de legalábbis olyan távol tartanám magamtól ezeket a véglényeket, amennyire csak tudnám.
Például még a kicsi blogját is lezárnám előttük, mert érdemtelenek arra, hogy nagyszülőnek hívja őket bárki is, ezek ellenségek.
Üdv a betegektől.
Miért van az, hogy vannak olyan személyek, akik úgy érzik, hogy bele kell rúgni a földön fekvő emberbe? Mindenki tudja, hogy ez most a legérzékenyebb időszak mindenki számára, és ilyenkor kell anyós-apósnak bolygatni a kapcsolatokat, vélt és valótlan összeesküvéselméleteket gyártani?? Ejnye. A háztartás meg le van sz++va. Amennyi megy, megy, de betegen, gyerekkel, párral csak annyit bír az ember lánya amennyit (és én nem láttam, hogy bármi gond lenne a háztartásotokkal...) Minden csoda, mint tudjuk, csak egy napig tart: addig hurráhurrá a hangulat ameddig pár napos a baba, de azok után jönnek a hétköznapok és csak azok állnak melletted, akiknek tényleg számítasz. Ezt látjuk A.-nal is. Pedig pont arra lenne szükség, hogy továbbra is támogassanak, és ha nem téged, hát D.-t, lelkileg, testileg.
VálaszTörlésKivánom, hogy te és D. tudjátok magatokban mások acsarkodását feldolgozni és hogy hidegen hagyjon titeket.
Ti hárman vagytok egy család, akár van papír, akár nincs.
Aki pozitívan viszonyul hozzátok, azok körön belüliek. Aki nem, annak pedig "agyő!"
Igen, igen, nekünk kell összetartanunk most, a többi nem számít. Nem szabad hagynunk magunkat. Pláne nem ilyen módon.
VálaszTörlésEljönnek ide, az otthonunkba hívatlanul, hogy szemrehányásokat tegyenek. Nekem azért, mert fekszem 38 fokos lázasan, Daninak meg azért, mert már két napja nem jelentkezett. Ez ám az igazi, őszinte szeretet. Nem szeretném ilyen önző módon szeretni a gyerekem. Látni szeretném, milyen valójában és mire vágyik. Ez az egyetlen célom.
Hát ilyenkor érzem igazán, hogy de kurva nagy szerencsém van! Normális anyós-após, mindenki mindenkit szeret, és hagy magánéletet élni, de ott a vállszélesség ha kell.
VálaszTörlésAz viszont elgondolkodtatott, hogy ha lenne papír:
szerintük te egészségesebb lennél?
szerintük jobban vezetnéd a háztartást?
szerintük ha D.-t ez annyira zavarná, még melletted lenne?
Gondolom azért van veled, mert veled AKAR lenni. Azt meg illene tiszteletben tartani, és nem a fekáliát kavarni nagy kanállal.
Valamint:
A T. nagyszülőkben fel sem merül, hogy megajándékoztad őket egy tündéri kisunokával?
Mert azt jobb ha tudják, ez hatalmas AJÁNDÉK.
Nem, dehogy. :) Az unokájukat a gólya hozta, a menyüket az ördög. Így megy ez. :)
VálaszTörlésHmm...eme közjáték kísértetiesen emlékeztet egy hasonlóra, melyben az öcsém felesége invitált egy beszélgetésre, hogyan is lehetne szorosabbá fűzni a családi kötelékeket, mert elég ritkán talákozgatunk.
VálaszTörlésNémi idő után rátért, hogy miért is vagyok én együtt egy külföldivel, egy gójjal, hiszen annyi tisztességes barátnője van, akik érett, okos nők, s csak családra vágynak.
Nos, azóta nem nagyon beszélgettünk...s boldogan élek három év távkapcsolat után is évek óta a gyermekem jövendőbeli anyjával, akivel jóban-rosszban.
Ez a gátlástalan és érzéketlen gonoszság valami genetikus determináltság volna?
Hát ööö... most erre mit mondjak? Inkább semmit. Nem akarok senkit azért bántani, mert valahová, valaminek születik. Inkább az találom furcsának, hogy a szeretet nevében ennyire önző emberek.
VálaszTörlés