Impulzusokért, de egy kis feszültségért sem kell a szomszédba mennem. Ha két hétre bezárkózom bárhová sem úszom meg egy "persze, minden oké, semmi érdekes nem történt velem"-mel.
Néhány hete enyhe szénmonoxid méregzésünk lett, mert beomlott a kémény. A változatosság kedvéért kedden az áram rázott meg. Valahol rossz lehet a földelés. Egészen konkrétan a víz rázott, vállig lezsibbadtak a kezeim. Tegnap lehajoltam. Felegyenesedni már nem tudtam. Bedurrant a hátam. Nem. Nem attól, hogy huszonöt kilókat emelek minden nap. Februárban azt mondták fehér köpenyesek egy gerinc ct után, hogy két helyen porckorongleválás van folyamatban. Remélem még nem fejeződött be.
Cseppet sem sivár az életem. Várom a napot, amikor semmi sem romlik el, esik szét, szabadul el, dől rám, ráz meg. Biztosan halálra unnám magam.
Gyermek jól van. Olyan, mint az anyja. Nulla a veszélyérzete. Mostanában a repülést próbálgatja. Felmászik az ágyra, majd leugrana, ha nem kapnám el időben. Teljesen feleslegesen magyarázom neki, hogy bár egy földre szállt kisangyal, szárnyai azonban nincsenek. Még nem hiszi el. Mert nem szárnyaszegett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése