2010. július 5., hétfő

Zálom

Egoista volt pasival álmodom zsinórban a negyedik éjjel. Beszélgetünk, időt töltünk együtt, csókolózunk. Hosszúnak tűnő álmok, nyirkos test, heves szívdobogás, reggeli felismerés.

Hurrá! Megvalósítottam, amiről ő papolt: lelki átéléssel kiváltottam a közvetlen tapasztalást. Nem is olyan rossz dolog ez, így legalább nincs hiányérzetem és száz százalékosan kihasználom a nap minden óráját. Nappal gyerekkel vagyok, élek, éjjel pasizom. De ha erre képes vagyok, akkor biztosan az sem okoz majd nehézséget, hogy a fenti lónyálat képzeljem az ágyamba. Ha már lúd, legyen kövér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése