2010. május 14., péntek

Egy csepp, öt csepp, meg tíz

Dömper Fehérváron van. Menhelyen. Olyan helyen, ahol nem altatják el, ahol a legtöbb lehetősége van. Szívem szakad meg érte. Két és fél éve hoztam el az Illatos úti menhelyről. Csak remélni tudom, hogy más is észreveszi a szemeiben azt a huncutságot és ragyogást, amit én akkor megláttam. Még kicsi volt és puffadt. Úgy nézett ki, mint egy csuklós busz. Úgy is közlekedett. Nehézkesen. Nagyon megszerettem. Ő lett a családom. Kompenzáció.

Nem tudom jelen pillanatban melyikünk árvább. De az idő segít. Bízom benne, neked is. Isten veled kedves kis kutyám.

2 megjegyzés: